A jóga reneszánszát éli, amit elsősorban a test erősítése és hajlékonyságának fokozása terén elért látványos eredményeinek köszönhet, de kevesen tudjuk, hogy amikor rendszeresen gyakoroljuk a jógát, akkor nem csak az izmokra és az ízületekre, a koncentrációra és a fizikai erőnlétünkre vagyunk jó hatással, hanem megacélozzuk immunrendszerünket is.

A jóga ősi tudása szerint a betegségek okuk szerint három csoportbatartozhatnak: 

1. a környezeti ártalmak miatti betegségek (pl. ha egy természeti katasztrófa miatt nem jutok tiszta vízhez, akkor a kiszáradás vagy a szennyezett víz ivása miatti fertőzés általam nem elkerülhető) 

2. az életmódból adódó megbetegedések (pl. ha figyelmetlenségből, nemtörődömségből nem iszom eleget vagy nem ivóvizet iszom, stb.) 

3. a lélek és értelem nem megfelelő táplálásából származó betegségek (pl. sosem hallottam róla, hogy nem minden ivóvíz iható vagy valamilyen nem tudatos önbüntetésből nem törődöm magammal, elfelejtek inni, mondjuk a napi munkahelyi robotolás közepette). A példák természetesen önkényesek és leegyszerűsítettek, sokkal bonyolultabban is megnyilvánulhatnak ezen okok. Ebből a megközelítésből, a betegségeink legnagyobb része a második ok miatt keletkezik, bár olykor lehet, hogy két ok is szerepet játszik bennük. 

Hogyan is segíthet a jóga gyakorlati rendszere azon, hogy életmódunkból következően ne betegedjünk meg? 

A fizikai gyakorlatok (ászana) a test egészének nem megerőltető, de mégis teljes átmozgatásával serkentik a vérkeringést, így a szervezetünk minden része több tápanyaghoz jut, illetve a számára felesleges, vagy azt megterhelő anyagok kiválasztásának folyamatát is meggyorsítja. 

A vérkeringés megélénkítése a nyirokrendszert és ezzel az immunrendszert is támogatja. Ugyanakkor az izmok megerősítésével a tartásunk is megjavul, ami maga után vonja, hogy a tüdőnk és a belső hasi szervek összenyomása is megszűnik, így a légzésünk kielégítőbb, a szervek működése optimális lesz.